A Mátra büszkesége
Az Ybl Miklós tervezte kastély volt már főúri rezidencia, gyerektábor és lepusztult, elhagyatott rom is. De feltámadt, és 1996 óta szállodaként üzemel.
A magyarok Kárpát-medencei letelepedése után, hatalmas földterületek jutottak egy-egy, arra érdemes család birtokába. A Kápolna és Parádsasvár közötti föld először az Aba-nemzetségből származó Debrőieké volt, de az évszázadok során több nemesi család is magáénak tudhatta az uradalmat: a Grassalkovichok, az Orczyk és a Rákócziak is éltek ezen a helyen hosszabb-rövidebb ideig. Történetünk szereplője, a kastély csak az 1800-as évek végén épült fel, de már előtte fontos szerep jutott a többhektáros Debrői-birtoknak. Abból a forrásból, amelyet, a teheneiket itt legeltető pásztorok fedeztek fel, különleges víz tört elő. A szénsavas, alkálhidrogén-karbonátos, emésztést segítő, étvágygerjesztő hatású, ma Parádi vízként palackozott természeti kincs értékeit kihasználandó először fürdőházakat, illetve kádfürdőket építettek itt, Károlyi György gróf ezekkel együtt vásárolta meg a területet 1846-ban. A Pesti Cukorfinomító és Cukorgyár elnöke, az Első Magyar Biztosító Társaság és a nagymuzsalyi timsó- és a parádi üveggyár alapítója Ybl Miklóst hívta meg, hogy a klasszicista épületegyüttes átalakításának terveit elkészítése. Az 1882-ben befejezett, neoreneszánsz stílusban felépített új kastélyt Károlyi feleségének Zichy Karolinnak szánta ajándékul. A grófné akkoriban emigrációban élt Kossuth Lajossal, ezért csak 1893-ban költözhetett be a három részből álló palotába, amelynek ő adta a Sasvár nevet.
A nagyszülők után az unoka, Károlyi Mihály (1918-tól Magyarország miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke) örökölte a birtokot. Ő városi ember lévén nem szerette a földesúri életet, de felesége, Andrássy Katinka szívesen töltötte itt az időt. Károlyi a kastély egy részét bérlőknek adta ki, akik szállodaként hasznosították a pompás helyiségeket. A Tanácsköztársaság bukása után a terület állami kézbe jutott, és csak a Második Világháború végén kapták vissza a Károlyiak. De mindössze két esztendőn át élvezhették, mert ezután ismét az államé lett, gyermeküdülő költözött a díszes falak közé. A kilencvenes évek elején a ház állapota annyira leromlott, hogy az üdülőt bezárták, s a több mint száz éves kastély évekig tetszhalott állapotban várta sorsának jobbrafordulását.
A változás 1996-ban jött el, amikor a düledező, teljesen kibelezett, ablakaitól, ajtóitól, díszeitől megfosztott épületet felújították, majd két év kitartó munka után 1998 decemberében tárta ki kapuit ötcsillagos szállodaként. A restaurálás során a kastély belsejében a legmodernebb technikákat alkalmazták, de megtartották az eredeti neobarokk stílusjegyeket, a fényképek és a régi leírások alapján végzett felújítás tökéletesen visszaadja a XIX. századi hangulatot. A bejárat hatalmas fa ajtaja mögött két lépcső vezet a recepcióhoz, ahol az eredeti kő oszlopok állnak őrt. A főépület adja a legtöbb látnivalót. Az előtérből az emeletre vezető lépcső tövében áll az a fa oltár, amelyet az egri érsek szentelt fel. Ha itt balra fordulunk, a Monarchia terembe érkezünk: a 117 négyzetméteres, táncos, zenés mulatságokhoz is ideális helyiség jellegzetessége a gránitpadló közepén lefektetett, s az Osztrák-Magyar Monarchia területét kirajzoló márványlap. Tovább barangolva, a zeg-zúgos folyosón, beléphetünk a Millenium terembe, ahol a Magyar Sportcsillagok Kiállítását találják, illetve a Sala Terrana szalonba. Utóbbi – amelynek neve magyarul földanyát jelent – barna és mélyzöld színeivel, az eredetivel megegyező diófa és tölgyfa faburkolataival, kandallójával igazi nyugtató pihenősarok, ahonnan közvetlen kapcsolat nyílik a kert felé. A főépület hátsó részén kő csigalépcső fut a toronyba, a három emeleten három további szalon (a Károlyi, az Ybl és a Geraldine) fogadja a vendégeket. Aki a 175 lépcsőfokot megmássza, csodás kilátóba juthat: innen nemcsak a kastély egésze látható felülnézetből, de feltűnik a kerten kívül, a főút túloldalán, a Parádi víz kútját rejtő faépület, valamint a szintén rendbe hozott, egykori vadászház. A hegyoldalon százéves fenyőfák magasodnak. A 4872 katasztrális hold területű egykori Debrői birtok erdeinek nagy része ma is megcsodálható. Károlyi Gyula vadászházat építetett az erdő mélyére is, és muflont, szarvast telepített ide Németországból.
A főépületben, azaz a Renaissance szárnyban a hagyományos szobák mellett öt lakosztályt alakítottak ki, ezek biedermeier és empire stílusú bútorai Olaszországból származnak. A kandallóval, baldachinos ággyal kényeztető lakrészben masszázskád és szauna is helyet kapott. A Rendez-Vouse szárnyat a nászutasoknak szánják, összesen nyolc, cseresznye színvilágú, az erdőre vagy a kastélypark szív alakú tójára néző szobát alakítottak itt ki. A harmadik rész a Romantique szárny, amelynek 32 szobáját elsősorban családosoknak és a kastélyban tartott konferenciák résztvevőinek ajánlják. Mindhárom épületrészt földalatti folyosó köti össze, ahonnan bowlingpálya, squashpálya és bár nyílik, amelynek végén találjuk a wellness részleget. Utóbbi másfél méter mély, akár úszásra is alkalmas, ellenáramoltatásos medencét, finn-, infra- és bioszaunát, sókabint, pezsgőfürdőt, gőzfürdőt, szoláriumot rejt. A külső medencénél tenisz-, kosárlabda- és röplabdapályát találhatunk. A medence partján nyári időszakban házi készítésű pizza, grill ételek és koktélbár várja a látogatókat.